…Egyedül voltam a
sötétbe. Alig láttam valamit. Bármerre mentem csak kőkemény falat találtam. A
föld mozgott, mintha földrengés lett volna. Valaki megfogta a kezem és a
számat. Tudtam, hogy két lehetőség van. Vagy az egyik Doktor vagy Ő.
Szerencsére az utolsó lett az. Végre valaki. Menekülőre fogtuk. Találtunk
egyetlen ajtót, amit az én lángjaimmal kiolvasztottunk. Elszédültem. Örülök,
hogy itt volt, mert alig bírtam lábra állni. Amint beleszagoltam a levegőbe az
elkezdte marni a torkom és szinte fojtogatott.
-
Ez FARKASÖLŐ. - ordibálta Derek.
Összerogytam, és csak nem „pofára” estem a méregtől. Egy
idősebb, olyan 50-60 éves nő lép ki az egyik nyílásból. Profinak tűnt, de
öregnek is. Az egyik fiatalabb csaj nyugtatólövedéket szúrt belém. Minden
elhomályosult.
.
.
.
.
Amikor felkeltem a
nyugtató hatása alól egy kőszobába keltem fel. Derek sehol nem volt. Azt
reméltem az a mellettem heverő holttest NEM Derek. Megfordítottam és…
felsikítottam. Scott volt az.
Deaton felébresztett az „álmomból”. Liam próbált lefogni, de
szegényt jó párszor biztos megkarmoltam. Megölelt és megnyugtatott, hogy ez
csak a hipnózis hatása volt.
-
Valami? –kérdezte Deaton.
-
Semmi, ami a Doktorokkal vagy Theo-val lett volna
kapcsolatos.
-
Én megmondtam. – közölte Derek. – Csak ti nem hittetek
nekem. Zoe az egyetlen, aki képes arra, hogy emlékezzen úgy a dolgokra, ahogy
senki más nem. Amit most álmodott… az lehet, hogy a jövőnk lesz. – mondta, mire
nyeltem egyet.
-
Szerintem inkább ne mondj ilyeneket. Senki nem járna
jól vele ha ez megvalósul. Scott meghal, Derek… vele nem tudom mi történik, én
egy mexikói vadásznál leszek, Liam… ő a Doktorokkal lesz, mert teljesen
megváltozik. És Stiles-t megölik.
-
Szerintem igaza van Zoe-nak- értett velem egyet Stiles.
-
És a többiekkel mi történik?
-
Malia megtalálja az anyját, aki kegyetlenül végez vele.
Kira rókaszelleme átveszi felette az irányítást és Lydia… Lydia megbolondul
abba, hogy minden szétesik körülötte.
.
.
.
--------------------------Másnap----------------------------
Uh! Nem is tudom hol
kezdjem…
Egy átlagos nap volt
Beacon Hills-be. Még mindig nem tudtuk mi a fene van velem és azt se, hogy hova
tűnt Theo. Bár nem aggódtam érte. Nem volt sok időm rá gondolni, mert amikor
volt is akkor nem rajta agyaltam, hanem azon, hogy hogy tudnék elrejtőzni a „Gyűjtők”
elől. A Gyűjtők azok, akik különféle érdekesebbnél- érdekesebb szörnyeket
szereznek be. És én egy nagyon érdekes vérfarkas izé vagyok. Ötödik óra előtti
szünetbe a szekrényemnél matattam, és akkor láttam hirtelen bejönni Őt, vagyis
Őket. A szám nyitva maradt. Theo és Lydia egyik tanulótársa. Aha, persze.
Nincsenek együtt csak kiderült, hogy távoli rokonok. Tutira ez történt. Nem is
értem mit töröm ezen a fejem. Talán féltékeny vagyok rá? De miért? Nem is
tetszik annyira Theo! Hogy is hívják a csajt? Fuu, pedig itt van a nyelvemen…
Megvan. Mia Mitchell… igen ő is Mitchell, mint a nevelő családom. Haha lépjetek túl rajta, mert ő a
mostoha-unokatestvérem. Azt hiszem valami ilyesmim. De ez teljesen felesleges
információ volt. Nem muszáj megjegyezni. Persze rögtön odajöttek hozzám
köszönni. Theo hamar lelépett, mert meglátta Scott-ékat. Neki dőltem a
szekrényemnek és vártam mit reagál majd Mia. A két kezét mellém rakta és
fenyegetően ezt mondta:
-
Szállj le Theo-ról, ő csak is az enyém. Akkor is ha még
nem járunk. Figyeld csak meg. Te egy kis senki másodikos vagy. Én egy végzős
vagyok. Emellett még szép is. Te ezt nem mondhatod el magadról. – piszkálgatta
a vörös tincseimet. Erre bedühödtem és megszorítottam a kezét.
-
Figyelj, Mia. Azt csinálsz, amit akarsz. Nem téged
hívott meg a bálra. Ami amúgy nagyon szuper volt. Kár, hogy nem jöttél, mert
nem volt kivel. – gúnyolódtam rajta.
-
Neked is csak mázlid volt. És lett volna kivel jönnöm,
csak…
-
Csak nem az akivel akartál. Mert Theo engem hívott el. –
mosolyodtam el gonoszul. Közelebb hajoltam hozzá. - Ne hidd, hogy csak szerencsém van. Te nem
láttad, hogy nézett rám. Attól még, hogy te vele egy idős vagy az nem az én
bajom. Majd meg tudod ki ő valójában. Minden titkára rájössz. – mondtam és
azzal otthagytam.
.
.
.
Órák után Deaton-höz mentem. Liam-et még mindig kerültem,
bár Ő kereste a társaságomat. Ah. Hiába tagadja. Tuti biztosra együtt van
Hayden-nel.
-
Ti is benne vagytok? – kérdezte Deaton.
-
Készen állok-e arra, hogy a biztos halálba rohanjak?
Nem. – mondtam. – Sose fogok arra készen állni.
-
Nekem mindegy ha ezzel megvédhetem Őt.
-
Kit? Hayden-t?
-
Nem, téged te ütődött.
-
Ah, várjunk csak. Engem nem kell megvédeni! Meg tudom
saját magam is. Majd később jövök.
.
.
.
----------------------Scott-éknál--------------------
-
Figyu! Nem azt mondom, hogy Mia jelenléte irritál,
hanem azt, hogy egy idegesítő hárpia.
-
Köszönöm a szép szavakat. Igazán jól esnek. – lépett ki
a fürdőből Mia.
-
Mit keresel itt?
-
Theo-val jöttem. Úgy látszik nagyon is bejövök neki. - mondta
és közbe odament Theo-hoz és megcsókolta. Hogy rosszul esett-e? Igen, nagyon. Főleg,
hogy Theo és én nemrég még közeli viszonyba voltunk. Lehet, hogy Liam látta,
hogy ez rosszul esett nekem, mert jött utánam.
-
Mit akarsz? Mit mondjak? Azt, hogy rossz nézni, ahogy
Mia kihasználja Theo-t is? Azt, hogy Mia már megint azt akarja, hogy
szenvedjek? Azt, hogy a következő áldozata te leszel? Ez mind igaz. - mondtam,
mire megölelt.
-
Nyugi. Kettőnket semmi nem választhat el. – suttogta a
fülembe. Hát, oké…
-
Gondolom ezt mondod Hayden-nek is. – fogtam magam és
leléptem.
------------------------Az Oak Creek
előterébe-----------------
A Berzerkerek se azok, akikkel beragadnék valahova. A
harcban nem könnyű legyőzni őket, de nem lehetetlen. Jó párszor megszúrtak, de
én nem adtam fel. A csont-maszkjukat széttörve legyőztem őket. Kate-el nehezebb
dolgom volt. Mert ugye a többiek késtek. Vagy direkt nem jöttek el. Csak azt
hallottam, hogy nyílik a kapu és a hang irányába fordítottam a fejem, szabadon
hagyva ezzel Kate-et. Aki egyből kardot döfött belém. Stiles megölelte Lydiát,
aki sikítozott, Malia lefogta Scott-ot, amolyan ez nem az ő hibája címszóval,
Kira ő elővette a kardját és Kate-re támadott. Liam… Liam meg odajött hozzám. Ő
fogott meg. El akarta venni a fájdalmamat, de nem fájt.
- Nem bírom elvenni. –
mondta bele nem nyugvó hangon Liam.
- Mert nem fáj. –
küszködtem a könnyeimmel. Minden oké.
- Nem. Nem… ez nem jó
így.
- Liam Dunbar… az
első és egyetlen szerelmem karjaiba vagyok. Akit mindig is szerettem és
szeretni is fogom.
- Ne, Zoe ne mondj
ilyeneket. – közölte, de már hiába… elsötétült minden.
.
.
.
--------------------A kórházba---------------------
Egy nagy téglalap alakú fém dobozba voltam. Nagyon
hasonlított arra, amibe a halottakat rakják bele. Nagyon hamar leesett, hogy
elvileg meghaltam Kate miatt. Ó hogy… Dörömböltem az ajtón, ami hirtelen
kinyílt. Mellisa nyitotta ki. Döbbenve figyelte, ahogy kiesek onnan. Szólt az
orvosnak, hogy jöjjön ide. Mindenkit sokkolt az, hogy nem haltam meg. Mellisa
hívta Scott-ot, aki szintúgy meglepődött rajta. Fél órán belül mindenki itt
volt. Két napig voltam halott. Legalábbis eszméletlen. Mellisa adott egy
pokrócot, amibe betakaróztam. Liam, amint meglátott odarohant hozzám és
leguggolt elém. Én még totálisan sokkba voltam, így beszélni se tudtam. Nem
emlékeztem semmire. Furcsa volt. Mire elmesélték nekem addigra már nagyjából
felébredtem teljesen. Lydia még megvizsgálta azt, hogy lehetek még mindig
életbe. Mia csak ott röhögött magába.
Tuti, hogy szövetkezett Kate-el. És nem
csak üldözési mániám van, hanem az egész tini koromat tönkre tette. Nem értettem miért néztem furán. Aztán, maikor tükörbe néztem megláttam, hogy a vörös hajam barna lett.
Kedves olvasók... Tudom, hogy Zoe "halála" ugyanolyan volt mint Allison-é, de direkt csináltam ilyenre, hogy később ez a szál ki tudjon bontakozni. Mert ugye Scott majdnem végig sírta ezt a jelenetet csak ezt én pont nem részleteztem. A helyírási hibákért és a gépelési hibákért nagyon nagy bocsánatot kérek (ezt is tök jól megfogalmaztam) És köszönöm minden egyes olvasómnak és a nővéremnek, hogy segítenek nekem abba, hogy minél jobban írjak. Lassan új szereplő listát csinálok, mivel az már elavult. Nemsokára láthatjátok milyen Parrish bátyjként és azt is hogy hogyan reagál Zoe arra, hogy a testvére él. Mindenképp behozom a történetbe Isaac-et és Jackson-t, meg esetleg Peter-t. Mert úgy gondolom nélkülük kezd unalmas lenni a sorozat.